A péntek este Papa szemével

Papa így értékelte a pénteki mérkőzést:

"Egy újabb győztes meccset engedtünk ki a kezünkből!

Rengeteg kérdőjel van bennem, sok dolog van amire nincs magyarázat, mégis picit megpróbálok a dolgok mögé tekinteni!

Először is: kezdeném azzal, hogy kevesen vagyunk; Sajnos 5-6 játékossal kell végigjátszani egy mérkőzést, ami nem könnyű, főleg, ha futsalról beszélünk.
Itt rengeteget kell dolgozni mezőnyben, nincs hibalehetőséged, mert ha hibázol az ellenfél azonnal kihasználja azt.

Szóval fejben is ott kell lenni, ami az idő múlásával felőrli a játékosokat. Mind fizikálisan, mind mentálisan!

Másodszor is: nem engedhetjük meg senki ellen, hogy ennyi helyzetet, ziccert elpuskázzunk.
Az Aramis elleni mérkőzést már az első félidőben meg kellett volna nyernünk!

És ilyen a sors: ami itt nem megy be, az bemegy a másik oldalon. Itt kijön a kapufa éléről, a másik oldalon bemegy;

Most egy rossz szériában vagyunk, ami a szerencsét illeti, de tisztában vagyunk vele, dolgozni kell és meglesz az eredménye!

Harmadszor is: tisztában vagyok vele, hogy nekem, nekünk nem szabad foglalkozni a játékvezetőkkel, ez mindig elhangzik az öltözőben mérkőzés előtt! Mégis erről egy pár gondolat…

Olyan nyomást gyakorolnak ránk már a mérkőzés kezdete előtt a játékvezetők - nekünk, hogy kell, mint kell viselkedni - amit nem értek!

Az elmúlt 5 mérkőzésen mindig megvolt az 5. faultja az ellenfélnek, mégsem tudtunk büntetőhöz jutni, pedig voltak olyan faultok amik számunkra egyértelműnek tűntek, hogy szabálytalankodtak ellenünk…. Ítélnek viszont a mi kárunkra kiállításokat, kapunk sárga lapokat tömegével, majd meccs után még ők tesznek megjegyzést a játékosaim felé amiket nem szeretnék kommentálni, mert biztos az jönne, hogy "ááá ilyen nem volt, mi ilyet nem mondtunk…"

És az élet megy tovább, büntetlenül mennek és vezetnek a következő fordulóban is!

Negyedszer: Köszönet újfent nektek szurkolóknak! Nincs ahhoz fogható érzés egy sportoló számára amit ti hétről hétre adtok nekünk! Ilyen volt a pénteki koreográfia is. Hátborzongatóan jó érzés! Higgyétek el!
Egy igazi nagy közösséget alkotunk, csapat és szurkoló egymásra talált jóban-rosszban…
Köszönet - Köszönet - Köszönet Nektek mindezért!

Amíg élek én, nem érdekel más, csak a Kinizsi, csak a Kinizsi, csak a Kinizsi!"