Nekrológ egy fiatal futsalosért

Simonffy Botond (2001.11.28 - 2017.01.22)

2001.11.28 Örömben, boldogságban fürdik a Simonffy család: fiú ikrei születnek, Botond és Bálint.

2017.01.22 Soha nem múló bánat, szomorúság éri a Simonffy családot: elveszítik Botondot egy autóbusz szerencsétlenségben.

2011-ben Dunakeszin megalakult egy futsal klub, amelynek azonnal alapító tagja lett Botond, testvérével, Bálinttal. Csatlakozott hozzánk édesapjuk is, mint a klub hivatalos fotósa, majd édesanyjuk is támogató szponzorként.

Boti fennállásunk eltelt öt évében 72 alkalommal lépett pályára a különböző korosztályos csapatainkban, amelyeken 12 gólt szerzett, és akkor még nem beszéltünk a rengeteg barátságos tornáról, mérkőzésről.  2015/16-ban oszlopos tagja volt a klub legnagyobb sikerének, ezüstérmet szereztek az U15-ös országos bajnokságban. Botondról mindent elmond az a tény, hogy pályafutása során soha nem kapott piros, de még sárga lapot sem.

A sors, az értelmetlen halál megfosztotta attól az álmától, hogy alapító tagként egyike legyen azoknak, akik a felnőtt Kinizsiben is pályára lépnek majd.

15 év és két hónap. Látjátok testvérek, ennyi az élet, mondja a katolikus búcsúztató. Felfoghatatlan, értelmetlen, megmagyarázhatatlan. Amikor ilyen gyász ér valakit, annak nagyon nehéz megmaradnia a hitében. És igazából nincs is válasz, az ilyenkor feltörő kérdésekre. Miért egy ilyen fiatal, miért ilyen értelmetlenül?

Mi a Dunakeszi Kinizsi Futsal Klub azzal tudjuk vigasztalni bánatukban a Simonffy családot, hogy nincsenek egyedül. Nincsenek egyedül, mert mellettük áll Botond második családja is: a Kinizsi Futsal vezetőivel, edzőivel, játékosaival és az egész szurkolótáborával.

Nyugodj békében, drága kicsi futsalos!